Nem tudnak románul a hargitai gyerekek - a rendszer a hibás?

Hargita megye szerepelt a leggyengébben idén a nyolcadikosok román nyelvvizsgáján, ami egyértelműen az oktatási rendszer hiányosságait bizonyítja - idézte Borboly Csabát, a megyei önkormányzat elnökét az Agerpres hírügynökség szombaton.

Az elemi oktatást lezáró országos felmérőn a székelyföldi megyében a tanulók évről évre rossz jegyeket szereznek román nyelvből: tavaly 56, idén pedig már csak 52 százalékuk kapott elégséges vagy jobb osztályzatot. Borboly Csaba szerint radikális módszertani változtatásokra lenne szükség a magyar anyanyelvű diákok román nyelvoktatásában, amit nem szabad már tovább halogatni, mert hosszú távon fennáll a veszélye, hogy a fiatalok közül sokan képesítés nélkül kerülnek a munkaerőpiacra, ugyanakkor líceumi (gimnáziumi) és szakközépiskolai helyek maradnak betöltetlenül.

Az elöljáró felidézte: a problémát számos beadványban, kerekasztal-megbeszélésen felvetették már az illetékes döntéshozóknak, a Hargita megyei önkormányzat elemző csoportja pedig átfogó tanulmányban foglalkozott azzal, milyen következményekkel jár az, hogy az állam nyelvét ötödik osztálytól már nem oktatják sajátos tanterv alapján azoknak, akiknek nem anyanyelve a román.

A vizsgálat kimutatta: a román anyanyelvűekkel azonos tanterv nem járul hozzá a szókincs és a hétköznapi kommunikáció fejlesztéséhez, ezért olyan tankönyvekre és módszerekre lenne szükség, ami a köznyelv elsajátítására helyezi a hangsúlyt.

Király András, a bukaresti oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára néhány hónapja egy beadványra válaszolva azt közölte a Hargita megyei önkormányzat elemző csoportjával, hogy a román nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó sajátos tantervek a kisebbségi tannyelvű általános iskolák felső tagozata és a középiskolai osztályok számára 2015-2017 között készülnek el. Az új tanterveket fokozatosan vezetik be: erről tavaly megszületett a minisztériumi jóváhagyás.

Országos szinten a nyolcadikosok 67 százaléka ért el elégséges vagy jobb jegyet a felmérőn, amely 75 százalékos súllyal szerepel a gimnáziumi felvételi jegy kialakításánál. A maradék 25 százalékban az elemi iskola felső tagozatán (5-8. osztály) tanulmányi átlagát veszik figyelembe, amikor kialakítják az országos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai beiratkozási rangsort.